Neurológia szakvizsgálat + nyaki ér UH

Többféle elnevezése használatos: hivatalosan nyaki ér duplex ultrahangnak nevezzük, de a carotis ultrahang, carotis Doppler, carotis duplex scan (CDS) nevek is elterjedtek.

Technikailag a vizsgálat két módszert ötvöz (ezért „duplex”), melynek eredményeképpen a vizsgált ereket a monitoron megjeleníthetjük és bennük egyúttal az áramlást is vizsgálhatjuk.

Az elváltozásokat tetszés szerint digitális formában tárolhatjuk, CD-re írhatjuk, kinyomtathatjuk, vagy akár video felvételt is készíthetünk

Mire alkalmas a nyaki ér duplex ultrahang?

Megjeleníthetjük vele a nyakon található fő artériákat (verőereket), melyek közül két pár az agyat, egy pár pedig a felső végtagokat látja el vérrel.
Vizsgáljuk az erek lefutását, az érfal szerkezetét, megfigyelhetjük az érbetegség jeleit, az érfal megvastagodását, meszesedését, szűkületek, elzáródások kialakulását. A doppler módszerrel pedig az áramlást tanulmányozzuk.

Egyrészt az agyi vérellátást biztosító legfőbb erek keringését tudjuk megítélni, másrészt az egész érrendszer általános állapotáról kapunk tájékoztatást. Az érbetegség (atherosclerosis, érelmeszesedés) a szervezet minden erét érinti, azonban a nyakon a felszínhez való közelség miatt az elváltozások könnyen tanulmányozhatóak.

A vizsgálat teljesen fájdalmatlan, veszélytelen, időtartama a beteg alkatától és erei állapotától függően általában 5-10 perc. Semmilyen előkészület nem szükséges, előtte nyugodtan lehet enni, inni is. A beteg a vizsgálóágyon hanyatt fekszik, nyakát szabaddá teszi, fejét kissé oldalra fordítja, így az erek jobban hozzáférhetővé válnak. Az ultrahangos vizsgálófej és a bőr közé speciális zselé kerül, mely a hullámok áthatolását lehetővé teszi. Ez később papírtörlővel vagy vízzel könnyedén eltávolítható, a ruhán nem hagy maradandó nyomot.
Az eredményt a vizsgálat után azonnal közöljük, az írásos leletet a beteg néhány percen belül megkapja.
Ha korábban már volt ilyen vagy hasonló, esetleg érfestése, azok leleteit mindenképp hozza magával a beteg.
A leletből adódó további teendőkről a beteg tájékoztatást kap, illetve felteheti felmerült kérdéseit.

Mikor érdemes nyaki ér ultrahang vizsgálatot végezni?

Legtöbbször a háziorvos vagy más kezelőorvos javasolja a vizsgálatot, azonban a beteg saját kezdeményezése alapján is végezhető, hiszen semmilyen veszéllyel, kockázattal nem jár.

Tehát, mikor indokolt a nyaki erek ultrahang vizsgálata?

• Friss, vagy korábban zajlott agyi keringészavar („stroke”, agyi infarktus ), vagy átmeneti tünetegyüttesek („TIA”) esetében
• Ha bármilyen okból végzett koponya CT vagy MR vizsgálat az agyban keringészavarra utaló eltéréseket mutat (ezeket a leletben „agyi infarktus, ischaemia, infarctus cerebri, lacunaris infarctus, vascularis encephalopathia” neveken illetik)
• Szédülés
• Általános érbetegség (érelmeszesedés, szűkület) jelei más szerveken (szív koszorúsér betegség, alsóvégtagi érszűkület)
• Nyaki erek felett sztetoszkóppal, orvos által észlelt zörej
  – Röntgenvizsgálatok során a test bármely részén, de elsősorban a nyaki szakaszon észlelt érelmeszesedés
• Szűrővizsgálatként (panaszmentes betegeknél is) fokozott kockázat esetén (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, elhízás, dohányzás)
• Korábbi nyaki érműtét utáni rendszeres kontroll céljából
  –Nyaki besugárzást követően
• Két kar közötti jelentős vérnyomáskülönbség esetén
• Jelentősebb, általános hasi műtétek előtt, amikor érbetegség kockázata áll fenn, műtéti szövődmények esélyének csökkentése céljából
• Agyi érbetegségek családi halmozódása esetében

Mit várunk a vizsgálattól?

Megítélhetjük az agyat ellátó erek szerkezetét, áramlását, emellett a teljes érrendszer állapotáról is tájékoztatást kapunk.
Kideríthetjük az agyban kialakult érelzáródásos elhalás (infarktus) okát.
Tünetmentes személyeknél is találhatunk olyan súlyos érbetegséget, amely gyógyszeres, vagy akár sürgős műtéti kezelést igényel.

Leletezés

Az írásos lelet 4-5 sorban tartalmazza a legfontosabbakat: leírjuk az érfal szerkezetét, az esetleges kóros eltéréseket, az áramlás jellemzőit, adott esetben az észlelt szűkületeket, elzáródásokat.
Amennyiben rendszeres ellenőrzés szükséges annak gyakoriságát is megadjuk (félévente, évente stb.).
Ha gyógyszeres kezelés indokolt, ennek mikéntjére javaslatot teszünk. A lelettel a beteg felkeresi háziorvosát, aki a javaslatnak megfelelően eljár.
Nemritkán előfordul, hogy olyan súlyos elváltozást találunk, ami további vizsgálatokat (pl. érfestést), illetve érsebészeti konzíliumot tesz szükségessé.

Mellékleletek

A vizsgálat tárgyát képező érbetegségeken kívül véletlenszerűen súlyos szívbetegségek, ritmuszavarok is felfedezhetőek.
A nyakon elhelyezkedő egyéb szervek elváltozásai is kiderülhetnek. A pajzsmirigyben gyakran találunk göböket, amelyeket adott esetben tovább kell vizsgálni. Megnagyobbodott nyirokcsomók szintén kivizsgálást tehetnek szükségessé.

ORVOSOKNAK, SZAKEMBEREKNEK
(akik betegeik számára a vizsgálatot javasolhatják, ajánlhatják)

A nyaki erek mobil ultrahangos szűrővizsgálata

Az egészségtudatos életmód jegyében egyre nagyobb teret kap a betegségek megelőzése.
Az agyi keringészavarok kialakuláshoz vezető elváltozások nagy része szűrővizsgálatok során felfedezhető és kezelhető.

Stroke-rizikószűrés program keretében lehetőség nyílt a nyaki erek ultrahang vizsgálatára.

Az előjegyzési idő rövid, az előre egyeztetett vizsgálati időpontokban a betegeknek nem kell várakozniuk.

A leletekkel kapcsolatban, illetve agyi keringészavarok témájában konzultációs lehetőséget is biztosítok.

A vizsgálat technikája

Többféle elnevezése használatos: hivatalosan nyaki ér duplex ultrahangnak nevezzük, de a carotis ultrahang, carotis Doppler, carotis duplex scan (CDS) nevek is elterjedtek.

Technikailag a vizsgálat két módszert ötvöz (ezért „duplex”), melynek eredményeképpen a vizsgált ereket a monitoron megjeleníthetjük (B-mód) és bennük egyúttal az áramlást is vizsgálhatjuk (Doppler-mód). Emellett az áramlás színes megjelenítése (color- mód) is lehetséges.

Az elváltozásokat tetszés szerint digitális formában tárolhatjuk, CD-re írhatjuk, kinyomtathatjuk, vagy akár video felvételt is készíthetünk.

Mire alkalmas a nyaki ér duplex ultrahang?

Megjeleníthetjük vele a nyakon található fő artériákat (carotisok, vertebralisok), mely mellett rutinszerűen az arteria subclaviák vizsgálatát is elvégzem.
Igény esetén a fő nyaki vénák áramlása is vizsgálható, de ez nem a rutin része.

Vizsgáljuk az erek lefutását, az érfal szerkezetét, megfigyelhetjük az érbetegség jeleit, az érfal megvastagodását, plakképződését, meszesedését, szűkületek, elzáródások kialakulását. A doppler módszerrel pedig az áramlást tanulmányozzuk. A kiegészítésként alkalmazott color-mód a tényleges érlumen kirajzolását biztosítja.

Egyrészt az agyi vérellátást biztosító legfőbb erek keringését tudjuk megítélni, másrészt az egész érrendszer általános állapotáról kapunk tájékoztatást. Az érbetegség (atherosclerosis, érelmeszesedés) a szervezet minden erét érinti, azonban a nyakon a felszínhez való közelség miatt az elváltozások könnyen tanulmányozhatóak.

A vizsgálat – mint általában az UH vizsgálatok – teljesen fájdalmatlan, veszélytelen, időtartama a beteg alkatától és erei állapotától függően általában 5-10 perc. Semmilyen előkészület nem szükséges, előtte nyugodtan lehet enni, inni is.
A beteg a vizsgálóágyon hanyatt fekszik, nyakát szabaddá teszi, fejét kissé oldalra fordítja, így az erek jobban hozzáférhetővé válnak. Az ultrahangos vizsgálófej és a bőr közé speciális zselé kerül, mely a hullámok áthatolását lehetővé teszi, később papírtörlővel vagy vízzel könnyedén eltávolítható, a ruhán nem hagy maradandó nyomot. Az eredményt a vizsgálat után azonnal közöljük, az írásos leletet a beteg néhány percen belül megkapja.
Ha korábban már volt ilyen vagy hasonló vizsgálata, esetleg érfestése, azok leleteit mindenképp hozza magával a beteg.
A leletből adódó további teendőkről a beteg tájékoztatást kap, illetve felteheti felmerülő kérdéseit.
Az érbetegségeken kívül véletlenszerűen súlyos szívbetegségek (pl. pitvarfibrillatio) is felfedezhetőek. Mellékleletként pajzsmirigybetegségek is kiderülhetnek.
A vizsgálatot követően az esetlegesen felfedezésre kerülő és további tennivalókat igénylő elváltozások vonatkozásában, vagy közvetlen a vizsgálat után, vagy későbbi időpontban konzultációra lehetőséget biztosítok.

Indikációk

• Egészséges személyeknél is, 40 év felett
• Panaszmentes betegeknél is, bármely életkorban szűrővizsgálatként fokozott kockázat esetén (hypertonia, diabetes mellitus, hyperlipidaemia, elhízás, dohányzás)
• Agyi és egyéb érbetegségek családi halmozódása esetében

Tünetes betegeknél:

• Friss, vagy korábban zajlott agyi keringészavar („stroke”, agyi infarctus, TIA)
• Szédülés
• Általános érbetegség (atherosclerosis, szűkület) jelei más szerveken (coronaria betegség, alsóvégtagi érszűkület)
• Nyaki erek felett észlelt zörej
• Korábbi nyaki érműtét utáni rendszeres kontroll
• Két kar közötti jelentős vérnyomáskülönbség esetén (subclavia stenosis)
• Jelentősebb, nagy vérveszteséggel járó, vagy általános hasi műtétek előtt, érbetegség kockázata esetén, műtéti szövődmények (hypoperfusios agyi infarctus) esélyének csökkentése céljából

Leletezés, értékelés

Az írásos lelet 4-5 sorban tartalmazza a legfontosabbakat: leírjuk az érfal szerkezetét, az esetleges kóros eltéréseket, az áramlás jellemzőit, adott esetben az észlelt szűkületeket, elzáródásokat.
Amennyiben rendszeres ellenőrzés szükséges, annak gyakoriságát is megadjuk (félévente, évente stb.).
Ha gyógyszeres kezelés indokolt, ennek mikéntjére javaslatot teszünk. A lelettel a beteg felkeresi háziorvosát, kezelőorvosát, aki a javaslatnak megfelelően eljár.
Nemritkán előfordul, hogy olyan súlyos elváltozást találunk, ami további vizsgálatokat (pl. érfestést), illetve érsebészeti konzíliumot tesz szükségessé.

Mellékleletek

A vizsgálat tárgyát képező érbetegségeken kívül véletlenszerűen súlyos szívbetegségek, ritmuszavarok is felfedezhetőek. Vitiumok (pl. súlyos aortastenosis) indirekt jelei a nyaki ereken is láthatóak. Az arrhythmia absoluta (pitvarfibrillatio) az UH spektrum alapján is igen nagy biztonsággal megállapítható, sokszor ez az első észlelés, a beteg nem tudott róla, hogy ritmuszavara lenne. Ezt a leletben nyomatékosan jelzem. Néha a vizsgálat alatt kialakuló bradycardia carotis sinus hyperaesthesia jele lehet.
A nyakon elhelyezkedő egyéb szervek elváltozásai is kiderülhetnek. A pajzsmirigyben gyakran találunk göböket, amelyeket adott esetben tovább kell vizsgálni. Megnagyobbodott nyirokcsomók szintén kivizsgálást tehetnek szükségessé.